Basescu, a román politika „nagyágyúja” újra böffentett egyet. Úgy románosan. Minap Székelyföld kapcsán az ottani magyar politikusokat szakadárokká minősítette. Románia elnöke e „bölcs” szösszenete mellett durva kettős mércét alkalmazva, kiáll az ukrajnai románok jogaiért, de a székelyföldi magyarok jogairól már nem kíván beszélni, sőt szerinte a székely autonómia alkotmányellenes.

Basescu Székelyföld autonómiájáról:

„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája”

„Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik.”

Basescu Moldováról:

„Remélem, 2014-ben képesek leszünk becsülettel, nyíltan kimondani, hogy a Moldovai Köztársaság román föld.”

"Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kell legyen a Moldovai Köztársasággal. Ez nem képezheti vita tárgyát"

"Itt államérdekről - függetlenül attól, hogy mi a románok véleménye -, Románia hosszú távú érdekeiről van szó"

Valahogy vérükben van a más népeken történő uralkodás, azok „leigázása” ott él, vagy ott szunnyad a lelkükben.

A XVIII. század végén a történelem meghamisítása, a dáko-román, (daco-romana) vagyis a Nagyrománia ősi elméletének kitalálásával vette kezdetét, mely a mai román politika irányvonalát jelenti. A hamis őstörténettel való népetetés, az újkori nemzetegyesítés legfontosabb elemévé vált. Ha pedig egy ilyen elméletet, bár legyen annak tartalma valótlan, tömegesen hintik szét az országban, de szerte a világ országaiban is, milliós nagyságrendet közelítő tanulmány, könyv, történelmi írás formájában, azt egy idő után tényként kezelik. Főleg akkor, ha ezek az irományok, publikációk, nemzetek nagykönyvtáraiba, felsőoktatási intézmények tankönyvtáraiba kerültek, kutatási alapbázist adva az ottaniaknak. A román politika arra is ügyelt, hogy ezek ne csak bekerüljenek a könyvtárak polcaira, hanem azokat használják is. Ha eltűnt, vagy kikerült, akkor azokat rögtön pótolták.

Azon se lennék meglepve, ha ezek tömegével az EU könyvtáraiban is találkoznánk.

Ez a csöppnyi bevezető képet ad arról, hogy milyen politika mentén dolgozik a román vezetés. Teljesen mindegy, hogy a környezetükben milyen gazdasági és politikai erőviszonyok léteznek, ők e hamis, vagy meglehetősen, kétes történelmi tényt alapul véve politizálnak és keresnek az éppen aktuális érdekeik megvalósításához politikai teret és hatalmi partnereket.

Románia az ukrán válságot is - persze burkoltan - a saját javára kívánja fordítani. Hasznot kíván belőle húzni. Moldovára gondolok, amire mindig is fenték fogukat. Most sincs ez másképp. Egy a bökkenő, hogy létezik Székelyföld a magyarokkal, akik a moldovaiakhoz hasonlóan, de autonóm törekvésekkel, az anyaország felé tekingetnek. Basescu ettől a problémától sem retten vissza, mert sajátos – a román politika érdekének megfelelően - kettős mércét alkalmazva kezeli a kialakult helyzetet. Attól sem retten vissza, hogy Ukrajnával kapcsolatosan oly sokszor hangoztatott, politikai értelemben negatív „szeparatista” jelzőt, a hazug román politika érdekének megfelelően Székelyföld kapcsán, rögtön a magyar politikusokra ragassza.

Kettős mércéjű politikájának lényege, Erdélyt (Székelyföldet) nem adni, de Moldovát megszerezni! Székelyföld autonómiáját elvetni, de Moldovát Romániához csatolni!

Már egyszer említettem, (Basescunál elgurult a Cavinton) de most is megteszem, Cavintont kellene szednie Basescunak, mert felejt. Elfelejti, hogy a dákó-román elmélet, mely mezsgyéjén politizál, nem létezik, hazugság. Elfelejti, hogy ők, mint a román politikai elit, milyen erőszakos és tömeges románosítást hajtottak végbe a magyar lakta területek felhígítására, de arra se emlékszik, hogy a magyarok számára csak a szubkárpátokon túli területeken biztosítottak munkát. Basescunál, Cavinton szedése nélkül valahogy kötelezően kiesik az is, hogy a székely autonómiát, a nemzetek szabadságát Romániában kétszer is deklarálták. A 1981. december 1-i gyulafehérvári nemzetgyűlés, de 1919. december 9-i, a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés (11. szakasza) is erről szól.

A kettős mérce helyett Cavinton kellene Basescu!

u.i.: Sajnálatos, hogy a XI. században, Romániában még mindig ez az avítt politikai szemlélet uralkodik.

 

Ajánld az írást, szólj másoknak is, vagy tedd fel megosztással a Facebookodra. Ha nem, akkor kommentben írd meg véleményed! Köszönöm!

Sonyó 2014.01.06. 11:44

Románia napjainkban

Csak így újév kezdetén a disznóságokból kiindulva néhány román gyöngyszemre fókuszálva született az írás. A csokor legvégén persze némi politika is becsusszan, hisz "testvéreink" tesznek is róla. Jókat lehet mosolyogni a képeken, de lényeg a cikk végére áll össze. Kezdjük az állatságokkal, melyet én inkább sonka és kolbász formájában jelenítenék meg a korgó gyomromnak.

Kezdjük:
A románok gasztronómiai élvezete és mellesleg az állatvédelmük is némi kívánni valót hagy maga után, mert a képek alapján feltűnően más értékrend szerint bánnak a disznókkal. Akár állatkínzás román módra is belefér az alább megtekinthető fotók témáját tekintve.

ÍGY SZÁLLÍTJÁK A LEVÁGOTT SERTÉST ROMÁNIÁBAN

sertes.jpg

"Sajátos megoldást választott a Beszterce-Naszód megyei Rágla egyik polgára arra, hogy a levágott sertését egyik szomszédjához átszállítsa: az autójához kötötte a döglött jószágot. A disznót több száz méteren húzta maga után az országúton."
2013.12.16. www.maszol.ro

ILYET IS CSAK ROMÁNIÁBAN LÁTHAT AZ ÜNNEPEK KÖRNYÉKÉN

malac.PNG.jpg

"Széles a tárháza a levágott disznó szállítási lehetőségeinek Romániában. Azt már korábban megmutattuk, hogy a szegény állatot utánfutóként is lehet vonszolni az országúton, ám azóta egy újabb fénykép terjed szélsebesen Facebookon: a csomagtartóban szállított sertés. Ez a példány ráadásul kétszeres halált halt: meg is fagyott út közben." 
2013.12.15. www.maszol.ro

VALAMI BAJUK LEHET A ROMÁNIAIAKNAK A SERTÉSEKKEL

disz.jpg

"Rendőrségi ügy lett Galacon abból az állatkínzásgyanús esetből, amely valósággal sokkolta a város lakót: ismeretlenek egy malacot akasztottak fel az elektromos hálózat huzaljára."
2014.01.05. www.maszol.ro

Ezek után kissé furcsa a következő, szintén román dizájn Londonban.

A LONDONI HAJLÉKTALANOK 10 SZÁZALÉKA ROMÁN VAGY BOLGÁR

román.jpg
"Londonban minden tizedik hajléktalan román vagy bolgár állampolgár – írta szombati számában a Daily Mail című angol napilap egy nem kormányzati szervezet statisztikáira alapozva. ..."
"Mint ismeretes, a szigetországban heves vita bontakozott ki a román és bolgár állampolgárokkal szemben fennálló bevándorlási politika 2014. január elsejei enyhítése kapcsán. David Cameron brit kormányfő azt javasolta, hogy a két balkáni országból érkezők ne részesülhessenek szociális juttatásokban."
Trampsylvania - 1 in 10 of London's homeless are Romanians or Bulgarians 

A látottak alapján meg is értem David Cameron brit kormányfőt.

A románok persze eme exporttevékenységük mellett, otthon is tudnak bődületeset alkotni. Az áltörténelmükre gondolok, melyet igen rafinált módon megetettek a nyugattal is.
Most újabb gyöngyszem buggyant fel:

HÁBOROG A SZÉKELYFÖLDI ROMÁNOK CIVIL FÓRUMA

romanialibera.jpgforrás: www.maszol.ro

"A „magyar szélsőséges megnyilvánulások" elleni szigorú fellépést sürget a székelyföldi románok érdekvédelmi szervezeteként fellépő Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma.
A fórum felrója, hogy a helyhatóságok által szervezett és támogatott események a legtöbb esetben "románellenes, államellenes propagandafelületté alakulnak, amelyek Hargita, Kovászna és Maros megye területi autonómiáját hirdetik". Álláspontja szerint a Székelyföld földrajzi név "a hungarista marketing ügyeskedői által kitalált fogalom."
2014.01.05. www.maszol.ro

Kíváncsi lennék, ha a franciák, vagy az angolok szomszédságában lennének ilyen területi "követelésekkel", a nagyhatalmak mit reagálnának rá.

De nézzük még néhányat:

Ezek már megjelentek blogomon, így csak a címeket írom be linkeléssel.

Basescu újra sercintett egyet
Érdemes elolvasni, de az utolsó sorokat azért közlöm, mert a cikk lényege:
"Változásra van szüksége Európának!"
"Basescu ténykedése, újbóli sercintése csak egy szelete a román külpolitikának. Az ottani választások nacionalista erői rendre előhúzzák a magyar kártyát. A baj az, hogy az újbóli forrongások szempillantás alatt tönkre tehetik, szétbombázhatják az előző hónapok, vagy évek folyamán kialakított megbékélés folyamatát."
"u.i.: A román külpolitikai stratégia - mely a javukra, akár a történelemhamisítástól sem retten vissza - az egész világban irtózatos költségek árán is de megágyaz saját igazának. Jól példázza ezt az Ohio-i egyetem bibliográfiája, amely teljesen hamisan hősként tünteti fel Avram Iancut, nem szólván a vérengzésekről! Avram Iancu (1824-1872)"

Basescunál elgurult a Cavinton
Ez a cikk se kutya, a lényeg a következő:
"Tehát a magyar-román történelem viharából eme néhány „gyöngyszemet” kiemelve józan paraszti ésszel és tán Cavinton nélkül is napnál világosabb, hogy kegyetlen ideológiai háború zajlik, melyet a securitate emlőin nevelkedett román politika, nem engedve bornírt hatalomvágyából hol nyíltan, hol fű alatt közvetve vág szemtelenül mások arcába. Olyan politika ez, mely táptalajt ad a nagy politikai moguloknak, vagy mondjuk Amerikának történő behódolásaként mindenkivel lefekszik két tál lencséért."
"De a Basescu is ezzel a kijelentésével a ceausescui ámokfutás igen sikamlós mezsgyéjére merészkedett. Elfelejtette, hogy már merőben más idők járnak. Mostanság nem a román politika rángatja madzagon az EU szekerét, hanem az IMF karikás ostorának cserdítésre kell időre táncolniuk."

Mindezt csattanóként azért hagytam a végére mert Basescu a Moldáv területekre igényt tart, sőt korábban a Szovjetunió részét képező Moldovai Köztársaság függetlenségének 1991-es kikiáltása óta mintegy negyedmillió moldovai szerzett román állampolgárságot, melyet Basescu sűrű kijelentéseivel tovább szorgalmaz.
Na ez tényleg bornírt hatalomvágy és kettős mérce.

Székelyföldön Basescu undorodik a székely magyaroktól, az autonómiát pedig a román nacionalista erőkkel együtt egyenesen megvalósíthatatlannak tartja.
Băsescu: autonóm régióról szó sem lehet 
A cikkben ugyanakkor sírnak a magyar lakta területeken élő román kisebbségek. "Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke „súlyos problémaként” tárta a hallgatóság elé, hogy a többségben magyarok lakta megyék „sok településén annyira eltörpül a románok részaránya, hogy lehetetlenné válik öntudatuk megőrzése, és beolvasztódnak a többségbe”. Az alelnök végezetül felháborodottságának adott hangot, hogy „míg a románok nem hisztiznek és nem szaladnak az utcára, addig a magyarországi elöljárók szítják a tüzet, és túl gyakori felbukkanásuk során következmények nélkül tesznek olyan kijelentéseket, amelyek a románság számára rendkívül sértők.”

Szintén ebben a cikkben a környező országok román kisebbségei is sírnak, főleg Ukrajna, Szerbia és Bulgária képviselői siránkoztak.
"Romániával szomszédos országokból érkezett küldöttségek „a kisebbségben élő románok egyre hangsúlyosabb problémáinak megoldását” várják. A felszólalások sorát a szerbiai Timok-völgyében élő románok helyzetét bemutató Boian Alexandrovici atya nyitotta, aki „a románokra és vláhokra osztott nép mindennapos nehézségeit” taglalta, azt kérve Băsescutól, hogy anyagilag is támogatva segítse „a kisebbség öntudatának valláson keresztüli megőrzését”. A Szerbiai Románok Közösségének képviselői is „nagyobb odafigyelést, több pénzt remélnek Romániától, máskülönben a szervezet tagjai mindannyian fel fognak mondani”.
"Az Ukrajnából érkezett küldöttség szintén arra panaszkodott, hogy „húsz éve hiába kérik Románia vezetőit, hogy járuljanak hozzá a kulturális intézmények, iskolák fejlesztéséhez”, ami hiányában „az egyre nagyobb teret hódító ultranacionalista ukrán politikai alakulatok egyszerűen szét fogják morzsolni a románokat”. A Bulgáriában élő románokat is egyetlen cél vezérli: hogy megállítsák az asszimilációt, még olyan körülmények között is, amikor a  kisebbséget a spirituális és kulturális megsemmisülés fenyegeti – hangsúlyozták az előadók. A bolgár delegáció tagjai hozzátették, „ha Bulgáriában csak feleannyi joguk lenne az ott élő románoknak, mint itt a Kovászna és Hargita megyei magyaroknak, akiket megbecsülnek és értékelnek, akkor minden rendben lenne”.

Leszögezhetjük, hogy a román megalomán politika, mely sárba tipor nemzeteket és nemzetiségeket, kizárólag a saját önös érdekei alapján cselekszik. 

Elképzelem, hogy Románia bekebelezi Moldáviát, majd pofátlanul igényt tart a Dnyeszter öböltől nyugatra fekvő ukrán területekre is, mert - mint eddig mindig - új hamis román ősi történelmet írva, ez is jogos területük lesz. Még az is elképzelhető, hogy a románok őrült hatalommániájából kifolyólag Bulgária, román közeli területe sincs biztonságban, mert erre is kitalálnak majd valamit!

Persze azt se feledjük, hogy Magyarországon a román politika a Tisza vonaláig terjeszkedett volna. 

Nagy türelem kell ennek feldolgozására és a konstruktív, nemzetek közötti közös politizálásra. A kérdés az, lesz-e elég ebből a türelemből.

Ha bogarászunk a neten, érdekes gyöngyszemekre lelünk. Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgójának 2013 tavaszán jelent meg az a cseppet sem hízelgő kijelentése, amely szó szerint elgázosítaná a magyarokat. „Elgázosítanálak és lágerbe küldenélek mindannyiótokat! Nem volt elég nektek, hogy annyi évig igában hajtottatok minket?”; „Kár, hogy Vlad Tepes már nem él, mert így nincs, aki karóba húzzon benneteket”.

gavrilescu1.jpg

A helyi Olimpia FC labdarúgójának nem ez volt az első magyarellenes kirohanása, ugyanis egy évvel a mostani eset előtt az egyik magyar csapattársát is véresre verte.

Lassan azt lehet kijelenteni, hogy Románia a nemzeti nacionalizmus melegágya lett. Jó lenne, ha erre felfigyelnének az EU jogvédő szervezetei. A román politika pedig, olykor-olykor egy ejnye-bejnyével, vagy tudatos szembehunyással segíti is ezeket a nacionalista román erődemonstrációkat.

Jó példa erre a román-magyar VB selejtezőn történtek, ahol tízezrével nemzetgyalázóan szurkoltak a hazaiak, és nem utolsó sorban Basescu Magyarországot megregulázó kijelentése. De ide sorolhatjuk a román elnök minap tett nyilatkozatát is melyben egy megemlékezésen a magyar népirtásért felelős Avram Iancu éltette.

A román barátság téveszthetetlen jelei

Basescu újra sercintett egyet

Basescunál elgurult a Cavinton

Én nem értem Basescut. Vagyis értem, de nem tudom felfogni nyilatkozatait. Már egyszer hetekkel ezelőtt is pofátlan kijelentést tett hazánkkal szemben. A külügy hűvös reagálással válaszolt. Kiváló érzékkel tette ez kormányuk, mert az elnök nyilatkozata többre nem is érdemes. Persze privát vonalon ettől erősebb reagálásokat is hallottam, aminek a nyomdafestéket bíró változata ez volt: „Hülye voltál, az is maradsz”.
Én kevésbé fogalmaznék így, de a valósághoz azért nagyon közel áll az állítás. Csak a rend kedvéért, „Basescunál elgurult a Cavinton” írásom taglalja „hősünk” böffentését.
Most se tett másképp Románia nagy vezére a két ország közötti „harmonikus” diplomáciai viszonyok fenntartása érdekében.

A minap a Hunyad megyei Cebén megtartott hagyományos Avram Iancu-ünnepségen szónoklatában, újabb gyalázatos kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet.
„amikor csak tudnak, vegyenek részt az Avram Iancu megemlékezésen”, … „Ezért is veszett össze Kossuth Lajossal. Kossuth csak a magyarok számára akarta Erdélyt, Avram Iancu a románokat is fel akarta szabadítani”

traian_basescu.jpg

Persze azt nem lehet Basescu szemére vetni, hogy román testvéréről megemlékezik, mert minden államfőnek szíve joga van erre. Azonban ha átnézzük Iancu tevékenységét, akkor azzal szembesülünk, hogy sok ezer magyar, székely tömeges kiirtása fűződik nevéhez. Ezt az 1848-as idők történelmi tényét és Basescu újbóli sercintését egybevetve, újból a mérhetetlen gyűlöletszítás magjait vetette el beszédével a román elnök. Magyarán fogalmazva egy tömeggyilkost éltetett Basescu.
Figyelve a román elnök utóbbi tevékenységét, egyáltalán nem mondható el róla, hogy az elnöki méltóság alapvető normáit betartva nyilatkozna nemzetpolitikai ügyeket is érintő témákban. Ugyanakkor pedig beszédében felsejlik a nemzeti nacionalizmus erőteljes vonala. Nem egyszer, sem kétszer, hanem folyamatosan.

Feltehetnénk a kérdést, hol vannak a jogvédő szervezetek, hol van az Európai Unió melynek egyik legfontosabb szerepe az emberi jogok védelme. De miért nem ordít most magából kikelve Daniel Cohn-Bendit, vagy a szálfatermetű, nemes tekintetű Guy Verhofstadt.

De mit is tett Avram Iancu, akit Basescu, magyarokat megalázóan éltetett.

Avram Iancu az 1848. október 19. és 1849 januárja között lezajlott erdélyi vérengzések főszervezője és kegyetlen végrehajtója volt.

A szekelyfold.ma nyomán:

Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848. október 19. és 1849 januárja között zajlottak. A Magyarország és Erdély uniója ellen fellázadt császárhű románok a pogrom ideje alatt 7500 - 8500 magyart mészároltak le, ezzel megváltoztatva Dél-Erdély etnikai összetételét."

„Az 1848-ban Kolozsvárott összehívott országgyűlés kimondta Erdély unióját Magyarországgal. Ezen az országgyűlésen viszont a magyar képviselők voltak többségben, a románok és az szászok csak kis számban voltak jelen, így az említett két nép nem fogadta el az országgyűlési határozatot. A románok 1848. május 15. és 17. között nemzetgyűlést tartottak Balázsfalván, ahol kijelentették, hogy szembeszállnak a magyarokkal. Nemsokára hadsereget szerveztek, amelynek fővezére Avram Iancu lett. A felkelő románok elárasztották egész Alsófehér vármegyét, Torda-Aranyos vármegyét és Kis-Küküllő vármegye egy részét. Az Erdélyi-szigethegységben, Mócvidéken ütötték fel főhadiszállásukat.


Lecsengett már a román-magyar vb selejtező mérkőzés parázs hangulata. Az eltelt napok is lassan ugyan, de feledtetik azt a borzalmas, szinte fizikai fájdalommal járó érzést, amit a mérkőzés után átélt az ember. Fájt, mindenkinek fájt. De jobban fájt az, amit a román politika pozitív beharangozása helyett a valóságban szemtelenül és arcátlanul kapott az odalátogató magyar szurkolók hada, és az a sok millió tv néző, aki főműsorként figyelte ától-cettig a meccset.

A románoktól, sok pici, összetéveszthetetlen „baráti gesztus", figyelmesség övezte a mérkőzés minden mozzanatát. Persze a biztonság – ami közel se volt mindenre kiterjedő - főműsorként ömlött a médiumokból, kikövetelve a román politika "baráti gesztusának" megdönthetetlen tényét. Ebben piszkosul profik. Még a Ceausescu időkből, szinte tananyagként, vérükké vált a szekus generáció vezéreinek a hamis tények megdönthetetlenül igazzá formálása. Jó példa erre az a többszázezer kötetes történelmi könyváradat, amivel elárasztották akkoriban a nyugat könyvtárait, igazolván általuk valósnak ábrázolt helyüket Európa történelmében. Volt tehát miből meríteni.

Rögtön kezdjük a szurkolói vonaton történő randalírozással, amit az egyes magyar médiumok is előszeretettel dobtak be az olvasói piacra. Az már csak napokkal később derült ki, hogy a „baráti” román nép, őskori eszközöket bevetve, kődobálással riogatta a vonaton utazókat, többmilliós kárt okozva a magyar vagonokban. A késői valós hír azonban a lecsengés utáni időben kevésbé tudja überelni az emberek fejébe indulatokkal együtt történő infók beégését, ami többnyire és hamisan a magyar vandálokról szólt.

Köszönjük román testvéreink!

Meglepően sok videó készült a román média szerkesztésében is, ki tudja milyen összecsapásokról magyarként feltüntetve, és kiemelve a magyar vandalizmus tűrhetetlenségét. Arról már nem szólt a fáma, hogy román ultrák hergelték a magyar csoportot, amit az ottani csendőrség nagy nehézségek árán tudott csak megakadályozni. A Steaua és a Dinamo vandáljai ezek után a csendőröknek és egymásnak estek, dühük levezetésének okán, ahol szintén előkerült a kőkorszaki harc legegyszerűbb eszköze a kő. Ez valahogy nem került a kamerák látószögébe.

Köszönjük román testvéreink!  

Persze merő véletlenül, a „sok ezer mérföldes távolságból” adódóan a tv-s közvetítéskor sem tudták a magyar címeres zászlót odabiggyeszteni a nemzeti válogatottunk felsorolásához, hanem a szlovák nemzet lobogóját dobták oda. Szép gesztus!

Román-magyar.jpg

Köszönjük román testvéreink!

A magyar himnuszt végig füttykoncert nyomta el, ami szintén a románok "nemes" gesztusára vall.

Köszönjük román testvéreink!

Érdemes lenne kielemezni azokak a molinókat, amelyeket román szurkoló „barátaink” szeretetük jeléül vadul lobogtattak a mérkőzés alatt, annak ellenére, hogy a román biztonsági szolgálat kommunikációjából hömpölyögve szólt, csak nemzeti zászlót engednek be semmi mást. Gondolok itt román testvéreink 1918-as évszám tömeges lobogtatására, ami közel sem nem baráti kézfogás jeleként értelmezhető, hanem Erdély Romániához való csatolására való erőteljes utalás.

1918.jpg

Köszönjük román testvéreink.

Basescu népe szintén a megbékélés jeleként, a "takarodjanak a magyarok(erdélyiek) az országból" rigmust énekelték kórusban, "Afara cu ungurii din tara". Ettől megalázóbb kiabálások is elhangzottak a kolozsvári ultrák szájából: "ez itt a mi Romániánk és lepisiljük a ti Magyarországotokat." olvasom a neten.

Köszönjük román testvéreink!

Persze Basescu népe mindent megtehet egy FIFA által vezényelt vb selejtező mérkőzésen. Még azt is, hogy egyik román testvérünk lézer fénnyel zavarja, merő jó szándékból Bogdán kapusunkat a védésben. A gusztustalanság netovábbja ez.

Köszönjük román testvéreink!

Kíváncsi leszek, hogy a FIFA mit szól ezekhez a borzalmakhoz, illetve az Európai Unió Viviane Redingje, vagy Daniel Cohn-Benditje tesz-e brutális kirohanást az igazság érdekében.

Félek, hogy behúzzák fülüket-farkukat (ha van) és csendben maradnak.

u.i.: Basescu néhány héttel ezelőtt a következőket nyilatkozta: „Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában”. Tisztelt Basescu elnök úr! Stílusosan idézve "Not Budapest, Bucharest!"

Basescunál elgurult a Cavinton

Megdöbbentő, de ha karakánul tárgyilagosak szeretnénk lenni, fenyegető kijelentést tett Magyarország felé a román államfő hétfőn.

„Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában".
Hol van az államfői méltóság, nyilatkozat protokoll, amelynek öveznie kéne egy ilyen megbízatás betöltését? Persze Románia mindig is a maga kemény feje után ment, fittyet hányva az általános normákra.

A sorokat olvasva Basescunak marékszámra kéne Cavinton szednie, mert erőteljesen felejt. Ha felejt, butaságokat beszél. Ha pedig egy államfő nem képes kontrollálni saját magát, nem képes összefüggésében nézni a dolgokat, akkor veszélyes lehet a környezetében lévő országok külpolitikájára, de a sajátjára is.
Rögtön megjegyezném, nem kellett volna túl sokat gondolkodnia ezen a témán, ugyanis néhány hete Orbán miniszterelnökúr jelezte, hogy e téren alakulófélben vannak a tárgyalások. Ez a pár hét igazán kevés agyi tevékenységet kívánt volna az államfőtől, de úgy látszik Cavinton nélkül ez is sok.
Ezek után meg egyenesen lehetetlen, hogy Basescu emlékezzen a román kormány közigazgatási átalakításra, mely darabokra szabdalná a székely magyarságot.
De ha a román-magyar viszonyt történelmi léptékben is néznénk, akkor Cavinton nélkül egyenesen fényévekre van Basescu elnök neuronjaitól Ceausescu, magyar faluk ledózerolása, aki érdekes mód eme agyréme mellett nem merte Székelyföldet beolvasztani a környező megyékbe. Ebből a korszakból firkantott egy könyvet a securitate tábornoka Pacepa, a „Vörös horizontok” címmel, melyben a román titkosszolgálat undorító  - többek között az ideológiai alapon nyugvó történelemhamisítás - szennyesét teregette ki. Csak megjegyzem disszidálása után Carlost küldték a nyakára, de hiába. Nyilván Basescu ezzel a cseppet sem hízelgő román múlttal sincs tisztában.
Ha ettől is korábbra ugrunk vissza a történelem hintajával, akkor az Antant hatalmak jegyzéke szerint (Vix jegyzék-1919.) az ügyeskedő román hatalom, a Tisza vonalánál magyar földön taposhatta volna le bocskorával országhatárának köveit.
Mindezek után Basescunak a Cavinton mellé ajánlom Marosvásárhelyen, nem messze a Kultúrpalotától azt a monumentális ortodox templomot, melynek falán magyarok ellen uszító freskó díszeleg.
Sőt a megbékélés mezejének cseppet sem mondható borzalom, hogy a tudós, nyelvújító irodalmár Kazinczy Ferenc szülőháza helyén Érsemjénben, gondolom merő véletlenül egy ortodox parókia áll.
Tehát a magyar-román történelem viharából eme néhány „gyöngyszemet” kiemelve józan paraszti ésszel és tán Cavinton nélkül is napnál világosabb, hogy kegyetlen ideológiai háború zajlik, melyet a securitate emlőin nevelkedett román politika, nem engedve bornírt hatalomvágyából hol nyíltan, hol fű alatt közvetve vág szemtelenül mások arcába. Olyan politika ez, mely táptalajt ad a nagy politikai moguloknak, vagy mondjuk Amerikának történő behódolásaként mindenkivel lefekszik két tál lencséért.
Basescu is ezzel a kijelentésével a ceausescui ámokfutás igen sikamlós mezsgyéjére merészkedett. Elfelejtette, hogy már merőben más idők járnak. Mostanság nem a román politika rángatja madzagon az EU szekerét, hanem az IMF karikás ostorának cserdítésre kell időre táncolniuk. 

De, hogy jobban menjen a tánc, lazulásként javasolnék néhány korsó csíki sört.

süti beállítások módosítása