Vágjunk a közepébe, mert mindenki tudja miről van szó, és hogy legyen valami pikantériája is a dolognak, az ellenzéki szájhősökről lesz szó.
Kezdjük rögtön Szanyi Tibor tiszteletre méltó MSZP-s politikussal, aki már 15 éve koptatja a parlamenti széket. Nos, Tiborunk ezzel kapcsolatosan tett mély bölcsességeit feszegetnénk.
Tibor rögtön azzal kezdte a témát, inkább rizsacsökkentést szeretne. Magyarán kevesebb rizsabeszédet, és több cselekedetet. Hát kedves Tibor, akkor Ön fején találta a szöget, de kijelentésével elkésett néhány évvel.
A jó öreg 8 éves baloldali kormányzáskor kellett volna ez bekiabálni az éjszakába úgy, hogy a hazudós, rizsázós Gyurcsány komája is hallja.
Az meg csak i-re a pont, hogy 2006-tól pont a gazdasági minisztérium államtitkáraként tengette életét, ahol lett volna ideje, meg alkalma is megszorongatni az energia cégek tökét, de a mi Szanyink és kormánya inkább áremeléssel simogatta azt.
Ő, mint a bölcsek bölcse, ráadásul jóval nagyobb százalékot tartana jónak. Fantasztikus elme. Szanyi azt hiszi, minden szinte csak karikacsapásszerűen, hipp-hopp valósul meg. Igen a Nokiás dobozt tele tenni húszezresekkel barátok apanázsát növelve rettentő egyszerű, de a kormányzás nem erről szól. A 15-éves politikusi tapasztalat valahogy nem érződik beszédében. Vagy más …… veri a csalánt? Persze kibicnek semmi se drága, mondhatnánk. Szanyi ezt be is tartja. Aranyos gyerek.
Kedves Tibor, csak a rend kedvéért, megszorongatni bárki tökét akkor lehet, ha a keménykezű legény helyzetben van. Nos, Tibor Önök sose voltak helyzetben. A 8 éves kormányzás alatt egyszer sem. Ezt remélem, Ön se vitatja.

Itt van Mesterházy. Az Országházban következetesen rezsitámogatásról beszél. Igaz tőle néhány méterrel Orbán kiigazítja, hogy nem támogatás, hanem rezsicsökkentés, de az MSZP vezért ez nem érdekelte. Szövegértésbeli probléma kedves Attila.
Később szőrmentén mintha támogatnák a kormánypárt elképzeléseit, ugyanis azt érzékelték, még nagyobb bukta lehet az ellenkezésből. Végre valami pozitívum. Persze itt is mindenféle okosságot terjesztenek elő, jelezvén azért mégis ők vannak toppon.
Kedves Attila, valami jó ügyet folyamatában lehet cizellálni, rá is lehet ülni a dolog farvizére, ami nem egészen korrekt, de kitalálni, megoldani, véghezvinni a nagydolog. Önök ilyenre – habár lett volna rá 8 évük – képtelenek voltak.

Bajnai a nagy mágus, aki a gazdagságát kitudja honnan szerezte. Tudunk egy s mást, de azt majd a gazdák elintézik vele. Ő, aki óriási politikai bukással adta át a staféta botot a kétharmadot elérő FIDESZ-nek, a tiszavirág életű kormányzásának idején egyszer sem próbálkozott meg hasonlóval. Most is élénken bírálja a rezsicsökkentést, „rezsihazugságnak” nevezve azt. Érthető, hisz a bársonyszékbe belehuppanva az azonnali válságkezelés, egyensúlyteremtés, és bizalomépítés cselekvés pilléreit többek között a távhő és gázártámogatás megszüntetésére építette. Karakán fickó.

Gyurcsány kijelentései e tekintetben nem mérvadóak, ugyanis jelenleg a szenvedélyesség uralkodik nála. Néhány évvel ezelőtt a hazudtunk reggel, délben és este, vagyis a hazugság, most pedig a szenvedély, melyben gázsütőre javasolja ültetni a hideg és langyos politikai ellenfeleit, meg bárkit, aki szerinte ebbe a kategóriába tartozik. Érdekes kicsengése lehetne Gyurcsány szenvedélyességének, ugyanis „gázsütő, emberek, langyos” összefüggésként sok minden másra is gondolhatnánk, de nem tesszük.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a két fenegyerek (Gyurcsány-Bajnai) korszakában példátlan módon és tán Európában egyedülálló kizsákmányolásként országunk gázenergia árát nem a kormány, hanem külföldi cégeknek átadva (privatizálva), azok határozták meg.  Erről csak annyik, hogy a pofátlanságnak is van határa.

Aztán vannak, akik azt jósolják, hogy visszafelé is elsülhet a rezsicsökkentés. A jósok a közelgő választások utáni időkre gondoltak. Így az idő előrehaladtával látom szemeim előtt, hogy jósaink sűrű kézdörzsölése egyre apadóban van, sőt a már „nem is mi mondtuk” szlogen kerül elő tarsolyukból.

Egyébként a rezsicsökkentés terjed, mint a futótűz. Az angolok, lengyelek, csehek, bolgárok és tán a románok is foglalkoznak a gondolattal. Ahogy látom Európa országainak gazdasági helyzetét, egyre többen lesznek.