Basescu, a román politika „nagyágyúja” újra böffentett egyet. Úgy románosan. Minap Székelyföld kapcsán az ottani magyar politikusokat szakadárokká minősítette. Románia elnöke e „bölcs” szösszenete mellett durva kettős mércét alkalmazva, kiáll az ukrajnai románok jogaiért, de a székelyföldi magyarok jogairól már nem kíván beszélni, sőt szerinte a székely autonómia alkotmányellenes.

Basescu Székelyföld autonómiájáról:

„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája”

„Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik.”

Basescu Moldováról:

„Remélem, 2014-ben képesek leszünk becsülettel, nyíltan kimondani, hogy a Moldovai Köztársaság román föld.”

"Azt hiszem, hogy a harmadik alapvető cél az egyesülés kell legyen a Moldovai Köztársasággal. Ez nem képezheti vita tárgyát"

"Itt államérdekről - függetlenül attól, hogy mi a románok véleménye -, Románia hosszú távú érdekeiről van szó"

Valahogy vérükben van a más népeken történő uralkodás, azok „leigázása” ott él, vagy ott szunnyad a lelkükben.

A XVIII. század végén a történelem meghamisítása, a dáko-román, (daco-romana) vagyis a Nagyrománia ősi elméletének kitalálásával vette kezdetét, mely a mai román politika irányvonalát jelenti. A hamis őstörténettel való népetetés, az újkori nemzetegyesítés legfontosabb elemévé vált. Ha pedig egy ilyen elméletet, bár legyen annak tartalma valótlan, tömegesen hintik szét az országban, de szerte a világ országaiban is, milliós nagyságrendet közelítő tanulmány, könyv, történelmi írás formájában, azt egy idő után tényként kezelik. Főleg akkor, ha ezek az irományok, publikációk, nemzetek nagykönyvtáraiba, felsőoktatási intézmények tankönyvtáraiba kerültek, kutatási alapbázist adva az ottaniaknak. A román politika arra is ügyelt, hogy ezek ne csak bekerüljenek a könyvtárak polcaira, hanem azokat használják is. Ha eltűnt, vagy kikerült, akkor azokat rögtön pótolták.

Azon se lennék meglepve, ha ezek tömegével az EU könyvtáraiban is találkoznánk.

Ez a csöppnyi bevezető képet ad arról, hogy milyen politika mentén dolgozik a román vezetés. Teljesen mindegy, hogy a környezetükben milyen gazdasági és politikai erőviszonyok léteznek, ők e hamis, vagy meglehetősen, kétes történelmi tényt alapul véve politizálnak és keresnek az éppen aktuális érdekeik megvalósításához politikai teret és hatalmi partnereket.

Románia az ukrán válságot is - persze burkoltan - a saját javára kívánja fordítani. Hasznot kíván belőle húzni. Moldovára gondolok, amire mindig is fenték fogukat. Most sincs ez másképp. Egy a bökkenő, hogy létezik Székelyföld a magyarokkal, akik a moldovaiakhoz hasonlóan, de autonóm törekvésekkel, az anyaország felé tekingetnek. Basescu ettől a problémától sem retten vissza, mert sajátos – a román politika érdekének megfelelően - kettős mércét alkalmazva kezeli a kialakult helyzetet. Attól sem retten vissza, hogy Ukrajnával kapcsolatosan oly sokszor hangoztatott, politikai értelemben negatív „szeparatista” jelzőt, a hazug román politika érdekének megfelelően Székelyföld kapcsán, rögtön a magyar politikusokra ragassza.

Kettős mércéjű politikájának lényege, Erdélyt (Székelyföldet) nem adni, de Moldovát megszerezni! Székelyföld autonómiáját elvetni, de Moldovát Romániához csatolni!

Már egyszer említettem, (Basescunál elgurult a Cavinton) de most is megteszem, Cavintont kellene szednie Basescunak, mert felejt. Elfelejti, hogy a dákó-román elmélet, mely mezsgyéjén politizál, nem létezik, hazugság. Elfelejti, hogy ők, mint a román politikai elit, milyen erőszakos és tömeges románosítást hajtottak végbe a magyar lakta területek felhígítására, de arra se emlékszik, hogy a magyarok számára csak a szubkárpátokon túli területeken biztosítottak munkát. Basescunál, Cavinton szedése nélkül valahogy kötelezően kiesik az is, hogy a székely autonómiát, a nemzetek szabadságát Romániában kétszer is deklarálták. A 1981. december 1-i gyulafehérvári nemzetgyűlés, de 1919. december 9-i, a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés (11. szakasza) is erről szól.

A kettős mérce helyett Cavinton kellene Basescu!

u.i.: Sajnálatos, hogy a XI. században, Romániában még mindig ez az avítt politikai szemlélet uralkodik.

Ajánld az írást, szólj másoknak is, vagy tedd fel megosztással a Facebookodra. Ha nem, akkor kommentben írd meg véleményed! Köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.