Most, hogy lassan vége a politikai uborkaszezonnak, ami valljuk be őszintén túlzottan nem sok pihenőt jelentett az érintetteknek, ráfordulhatunk az év utolsó nagy kampányára, ami végső roham lesz a politika hazai színpadán.

Kettőn már túl vagyunk, melyekről igencsak tanulságos következtetéseket tudunk levonni. Pontosabban ki mit, ugyanis a józan paraszti ész és a történések egyértelműsége ellenére, bornírtabbnál bornírtabb halleluják is napvilágot láttak. A baloldal politizálására gondolok. Arra a baloldali politizálásra, mely igazából agonizál. Nem kicsit, nagyon. Ennek ellenére a szereplők mindenféle taktikával szeretnék saját magukat a földről összekaparni, de nem megy nekik. Most ősszel sem lesz ez másképp. Látni a készülődésükből.

Eddig a baloldal és a hozzájuk szorosan kötődő liberális vonal ahhoz szokott, hogy a világpolitika és gazdasági erővonala, illetve a hazai média többsége, (az itt lévő külföldieket is ideértve) tálcán kínálta nekik a hatalom megszerzéséhez és gyakorlásához szükséges háttérelemeket. Miután ez csökkent, vagy legalábbis a jobboldali erőviszonyokat nézve a kiegyenlítődés irányába mozdult el, a baloldal úgy összességében debil állapotba került. Olyan lett, mint akinek a kezét elengedve nem tudja, mit kell csinálnia, értetlenül áll a nagy semmibe.
Józsi bácsi a sarki kocsmából mondaná, olyan ez a társaság, mint a gizda tótkomlósi barátom, aki csak akkor volt erős, meg nagyszájú, amikor a behemót Lajos mellette állt. Van benne igazság, de kiegészítenem azzal, hogy a baloldal akkor is maga mellett gondolja a behemótot, amikor ott sincs. Ekkor jönnek a halleluják. Amikor meg hirtelen észreveszi, hogy elengedték a kezét sírni kezd, saját torkát rágja.

Európa politikai irányultsága is változás előtt áll. Sokan tagadják, vagy nem akarnak tudomást venni róla. A liberális baloldal se veszi komolyan a változásokat. Ők még az őskövületű szemléletben bíznak.
Csak meg kell nézni az önkormányzati választásokra való készülődésüket.

A budapesti agonizálásuk a legszebb. Van ott minden, mint a szatócsboltban.

Főpolgármester jelöltállításuk már a vicckategóriát is túllépte.
A MOMA Bokros Lajosa, a még mindig „egyszemélyes” Fodorpárt (MLP) Bodnár Zoltánja, Gyurcsány Balázsovits Lajosa, az MSZP igen is, meg nem is Horváth Csabája, majd Magyar Györgye, de a Schmuck Andor-féle szociáldemokraták Árok Kornélja se kutya. Csárdi Antalról (LMP), meg Alföldi Róbertről ne is beszéljünk. A többit is említhetném, de nem teszem. Vannak vagy tízegynéhányan.
Lassan gombócból is sok volna, nemhogy főpolgármester-jelöltből. Úgy néz ki, a budapesti baloldalon mindenki vezér akar lenni.

Két orbitális bukás után, meg persze a szereplők hatalomvágyának oldaláról érdekes a történet. Ez van.

Elgondolkoztam azon, mit tudna tenni, mondjuk Balázsovits Lajos.
Színházat csinálna egész Budapestből? Mondjuk a tömegközlekedést használók, jegyek helyett versstrófákkal szállhatnának fel a járgányokra.

Magyar György büntetésként a bliccelőknek, jogi paragrafusok bebiflázását írná elő?

Bokros Lajcsi szokásához híven, a kedélyek megnyugtatása érdekében, csomagokat osztogatna?

Bodnár Zoltán Budapestet bankközponttá változtatná? Próbálkozott már ezzel Horn Gyula is. Gyurcsányék a bankoknak, egyenesen az egész országot ajánlották fel.

Árok Kornél rögtön a tettek mezejére lépne? Tűzoltásként a forrongó budapesti politikai életet hidegvízzel hűtené le?

Csárdi Antal pedig tizenkilencre lapot húzva, visszaadná Budapestet a budapestieknek? Óriási ötlet, mert eddig ez senkinek se jutott eszébe.

Alföldi Róbertet nem is említem, mert nem ide tartozik, ő más!

Van még néhány nap a hivatalos jelöltállításig, ami alatt az egész összekutyulódhat, egyesülhet, meg újra szétválhat.
Ember legyen a talpán, aki ezt érti.

2014. 08. 06. (frissítés)

A mélyről kiásva újabb ballibcsókos, kebelbarát, régi orosz kémipari botrányhős került fel a főpolgármester-jelöltek listájára. A vakcina botrányból is elhíresült Falus Ferenc állítólag kész a megmérettetésre. 
Mit tudna tenni? Múltjából és régi kapcsolataiból adódóan, mindenki csasztuskát énekelne Budapesten!

A bejegyzés trackback címe:

https://sonyo.blog.hu/api/trackback/id/tr736575351

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovkazm 2014.08.05. 21:27:26

Halljátok!

Az MSZP megint lefeküdt!

Kovkazm 2014.08.05. 21:29:41

Mármint Horváth Csaba széttárt karjai után a lábát is ............... !

bölcsészmérnök · http://pillanatkep.blog.hu/ 2014.08.06. 09:14:13

A társadalmat jelenleg az egzisztenciális lecsúszástól való félelem nyomasztja a leginkább. Egy hiteles baloldali pártnak kötelező gyakorlat lenne egy ilyen szituációban a jobboldali kormánypárt elverése.
Miért nem képes erre az MSZP?
Ennek oka az MSZP széleskörű társadalmi hiteltvesztése. Magyarországon választást nyerni csak baloldalról lehet, az MSZP azonban nem baloldali, hanem neoliberális párt. A rendszerváltás után azzal biztosította túlélését, hogy a legbiztosabb kiszolgálójává vált a nemzetközi nagytőke érdekeinek. Ebben a szerepben annyira jól teljesített, hogy rendkívül sokáig élvezte a külföld támogatását. Ennek persze hatalmas ára lett belföldön, mert az idősebb, nosztalgikus szavazókon kívül, a választók többsége már nem hiszi el, hogy az MSZP képes a nemzetközi nagytőke kiszolgálójából, a nemzet érdekeinek védelmezőjévé válni.
Amit most látunk, az már a végső fázis, az agónia, 2018-ban már be sem fognak jutni.
süti beállítások módosítása