Aczél Endrének Orbán fóbiája van. De hogy ez az Orbán fóbia évekig tart Endre barátunknál, az már súlyos problémára utal. Most a kórt nem a korral vetem össze, habár azzal is lehetne, de nem vagyok galád, így ezt nem teszem. Inkább felidézek egy, a mostani „Aczél Endre: Mucsa - 2013.11.26.” írásához hasonló, jóval korábbi blődségét, ami már akkor komoly kórtünet volt, ugyanis különös elméjének munkássága abban az időkben is furcsa produktumot eredményezett.

2002-ben volt is mire reagálnom.

Ne feledjük, azóta eltelt 11 év.

Az „aczél”, mely csak ócskavasnak tekinthető.

Nem vitatom az illető politikai és szakmai háttértudását, már csak azért sem, mert meglehetősen jól helyezkedve az újságírói pályán, mindig leakasztott magának valami zsíros melót. Az utóbbi szavak költőien hasonlítanak a húsz évvel ezelőtti forgácsoló műhelyben dolgozó Józsibácsi szavaira, akit zavart, hogy Takács, fusiban többet keresett, mint a rendes munkahelyén. Igen, aki a tűz körül ül, annak jutnak a zsírosabb falatok, hallottuk sokszor a szocialista érában. Hát a mi Illetőnk is közel ült a tűzhöz. Meg is lett az eredménye, ugyan úgy, mint Takács úr esetében.

De nem is erről kell szólni, ez maradjon inkább egy bevezető.

Igaz az eset nem most történt, de megér egy misét. Már csak azért is, mert nem lehet elégszer hangsúlyozni a média nagyfokú megosztottságát, mely többnyire, de másképp is fogalmazhatnánk, elsöprő többséggel a baloldal hazug szócsövévé vált. Az alábbi cikkelemzés is ezt látszik bizonyítani.

Nos, az Endre, mert így is szólíthatjuk őt, írt egy közel 600 szóból álló elemző cikket a Népszabadság hasábjain (Visszhangtalan, haszontalan·2002. február 13.) Orbán Viktor bostoni útjáról, ahol a Tufts Egyetemen díszdoktori oklevelet vett át.

A cikk, elejétől fogva az utolsó mondatig, egyetlen egy célt szolgált, lejáratni a miniszterelnököt. Nagy ívű mondatokkal, és persze benne hitelesnek tűnő adathalmazokkal.

De kezdjük az elején.

Szószerinti idézet következik:
„Annak a bizonyos bostoni Tufts Egyetemnek, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn díszdoktori oklevelet vett át, előadást, illetve sajtóértekezletet tartott, van egy Tufts Daily névre hallgató napilapja, amely azzal a mottóval jelenik meg nap, mint nap, hogy „a hírekről itt értesülsz először”.

"Nos, én nem lévén ama szerencsések között, akik a helyszínen követhették a kormányfő programját, kinyitottam a Tufts Daily internetes oldalait, és – nem találtam semmit. Még, amint a szakmánkban mondani szokás, egy mínuszos hírecskét sem, holott a nagy múltú Tufts esetében sem számíthat köznapi dolognak, hogy az egyetem elnöke, valamint a jogi kar dékánja egy valóságos, hús-vér miniszterelnököt fogad.”

Majd az Endre így folytatja tovább:
„A Tufts Daily szerkesztői nyilván úgy gondolták, hogy „ezek a dolgok” a diákokat – a lap olvasóit – nem érdeklik, ezért teletömték az oldalakat mindenféle más hírrel, riporttal, publicisztikával stb. A nap vezető híre például az volt, hogy a helyi diákszövetség valami 53 ezer dolláros költségvetési tévedést követett el. („Tiszta Amerika!”)
"E kissé leverő kaland után ugyancsak fellapoztam a Tuftsnál jóval nagyobb hírű Harvard Egyetem napilapját, a Crimsont, tudniillik Orbán a Harvardon is járt, sőt fogadta őt a Clinton-kormány egykori tagja, a ma egyetemi elnökként funkcionáló Lawrence Summers. Nos a Crimsonban sem bukkant fel Orbán neve, nyilván hasonló okok miatt, mint a Tufts Dailyben.”

Mit is olvashatunk ki a fenti sorokból. Endre barátunk istenítve, az egekbe magasztalva közli, az egyetemi újság, a Tufts Daily, fontosságát. Szerinte, ha valami történik az egyetem életében és az nem jelenik meg mindjárt az újságjában, akkor az visszhangtalan, haszontalan, mint azt a cikk címe is égbekiáltóan harsogja. Ezt még fokozza is a következő sorok kezdésénél, - „E kissé leverő kaland után…” - mellyel kihangsúlyozza az olvasó felé abbéli véleményét, hogy Orbán jelenléte, beszéde, az ok, amiért odarepült, annyira jellegtelen volt, hogy a híres Tufts Daily annyi fáradságot sem vett, hogy széljegyzetben közölt volna valamit az eseményről. Röviden fogalmazva, a híres újság átnézett Orbán Viktoron, melyre meg is volt az oka.

Az Endre aztán közli azt is az olvasóval, hogy edzett ember ám, gyorsan túl tudja tenni magát ezen a tragédián, mert az elmúlt időkben hasonlóban már többször volt része. Igen, de ez azért más, folytatja nagy ívű elemzését.

Ismét szószerinti idézet következik:
„Oroszország sem rendült meg már attól, hogy Horn Gyula Rosztovban díszdoktor lett. Önmagában a rang, a beosztás nem minősít, a vendég önképe a legkevésbé sem. A magánjellegű vizit, mint amilyen a magyar miniszterelnöké is volt, leminősít. Orbánnak alighanem kilépéssel kellett volna megfenyegetnie a NATO-t, hogy a Tufts Daily, aztán a Boston Globe végül a New York Times oldalaira felkerüljön.”

Leminősíti a miniszterelnököt. Ravasz, mert nem ő mondja ki, hanem a helyzetet teszi felelőssé. Ami persze nem igaz. Ki látott már olyan magánjellegű miniszterelnöki látogatást (ráadásul meghívottként, és díszdoktori oklevél átvétellel) ami leminősítéssel jár. Nevetséges. De Endre folytatja, és ismét rátesz egy lapáttal.

Szószerinti idézet következik:
„De hogy kerek legyen a történet, azért nyugtázni kell még valamit. Államférfiak nem azért utazgatnak ide meg oda, hogy saját, honi közvéleményüket megnyerjék, hanem azért, hogy a befogadó közegét. A bostoni vizit akkor lett volna hatásos, ha hatást tud gyakorolni az amerikai közvélemény egy szeletére. Akár egy picire is. Ez azonban nem történt meg. Orbán villámlátogatása a hallgatóság tapsától eltekintve tökéletesen visszhangtalan maradt. Illetve: a magyar sajtó kiválogatott része buzgón visszhangozta a mondanivalóját. De: visszhangosítás ennyi pénzért?”

Szerinte – mondataiból ez sejlik ki az olvasó felé – Orbán Viktor hosszú időn át könyörgött Amerikának, hadd látogasson már el Bostonba, hadd vehessen már át egy díszdoktori oklevelet úgy, hogy közben nagyhatású beszédet szeretne mondani az ott lévőknek.

Egyszerűbben fogalmazva Endre azt akarja belesulykolni az olvasóba, hogy Orbán Viktor nem meghívásra érkezett az amerikai városba, hanem vizitelt, vagyis magánemberként ellenőrzés gyanánt odalátogatott, mert abban az időben jobb dolga nem volt. De ha már ott tartózkodott, azt sem csinálta hatásosan.

Nahát, ha ezt a kedves olvasó beveszi, akkor az Endre jól átvágta Önöket. Átvágta bizony! Ugyanis a miniszterelnök egy tiszteletteljes meghívásnak tett eleget. Melynek akkor is eleget kellett tenni, amikor idehaza, mármint Magyarországon is volt munka bőven. Orbán Viktornak nem hatást kellett gyakorolni az ottani közvéleményre, hisz ha a meghívás témáját nézzük, ez már korábban megtörtént. Ugyanis nem osztogatnak ismeretlen embereknek csak úgy blindre díszdoktori oklevelet. Ebben azt hiszem, mindenki egyetérthet velem. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, nem az volt a cél, Aczél.

Az Endrének más célja volt. Az olvasót hülyének nézni.

Ugye milyen rossz, amikor az érződik, az tudatosul az olvasóban, hogy átvágták? Átvágták, mint azt a bizonyost a palánkon? Rossz érzés bizony! De az Endre ezt sem veszi észre. Vagy nem is akarja. Pontosabban direkt az a célja, hogy bennünket – az olvasót – átvágjon, hogy segítségével torz vélemény alkossunk dolgokról.

Arra is van energiája, hogy a sajtó egy részét ocsúnak tüntesse fel olyannak, ami azért van elkülönítve a többitől, mert hibás, selejt, nem oda való. Ki rí a többi közül. Tudatja, vagy inkább bele veri az olvasóba, hogy a kiválogatott sajtó – melyet ő és társai válogattak ki – még akkor is képes buzgólkodni, amikor már ők régen kivonták a forgalomból.

Hát ez az Endre, milyen kedves? Annak ellenére, hogy azt hangoztatja a médiát és a társadalmat a jobboldal választotta ketté, durván és éllel, saját maga teszi ezt. A sajtó Endréje, megosztja a sajtót, méghozzá aczélosan. A cikk befejezése se kutya. Kérdése kissé bizonytalan, olyannyira, mint a cikk egész tartalmának igazsága. Felmerülhet az olvasóban az út pénzügyi költsége, de a kiválogatott sajtó mérhetetlenül magas apanázsa is. Vagyis közli a hozzá közelállók felé, túl sok a pénz odaát, tenni kéne valamit. Mint most már tapasztaljuk, ebben is megértő fülekre talált. De az Endre kifogásolhatja az út költségét is, melyről bőven tudósított akkoriban a balliberális média. Azt már nem tették hozzá, hogy ha jobban belegondolunk ez volt a leggyorsabb és a legolcsóbb megoldás. Számolni kéne, meg logikusan gondolkodni. De ezek szerint ez távol áll még az Endrétől is. A cikke sem mutat rá másra, mert nem győzöm eleget hangsúlyozni, tartalma igen messze áll a valóságtól. Mondani szokták, mint Makó, Jeruzsálemtől.

Ezzel azonban nincs vége Endre előadásának.

Néhány nappal később ugyancsak e témáról ír, de ennek az irománynak már mentegetőzés a szaga. Ugyanis ama amerikai városban mégis írtak cikket Orbán látogatásáról. Érdekes módon a mentegetőzésre jóval kevesebb ideje maradt, mert az eredeti (600 szavas) cikk után már csak 131 szóból álló firkantásra jutotta.

Ismét szószerinti idézet:
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök a bostoni Tufts Egyetemen hétfőn, február 11-én késő délután mondott beszédet, illetve válaszolt hallgatói kérdésekre. Másnap, február 12-én az egyetem napilapja (The Tufts Daily) erről az eseményről nem adott hírt. Hallgatott, miként Boston politikai napilapjai vagy az Egyesült Államok országos napilapjai is. E cáfolhatatlan tények – voltaképp az érdektelenség – okát én a Népszabadság február 13-i számában megkíséreltem boncolgatni."

"Amikor a cikkem nyomdába került, nem volt tudható, hogy az említett egyetemi lap, ugyancsak február 13-án, tehát a látogatást követő második napon pótolja majd az előző napi mulasztást és tudósítást jelentet meg a díszdoktori oklevél átadásáról, illetve az előadásról. Végül is ennyi volt a látogatás „visszhangja” az USA írott sajtójában – már ha egy kicsiny példányszámú egyetemi lap tudósítása visszhangnak tekinthető. Szerintem nem. A Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez képest ez méltatlanul kevés.”

Az Endre itt sem bonyolódik bele teljesen a mentegetőzésbe, hanem továbbra is támad. Vagyis a 131 szavas iromány első fele az előző cikk tartamának rövid összefoglalója, olyan megközelítésben, hogy bármi is következik ezután, az érdektelenség, mint cáfolhatatlan tény fennáll. Ezután következik a mentegetőzés mely, csak ha nagyon erősen nyomnánk a pennát, akkor is csak halványra, de inkább silányra sikeredett. Ugyanis az Endre hirtelen amnéziába esett. Képtelen volt az előző cikkében leírtakra pontosan emlékezni, melyben istenítette az egyetem napilapját a The Tufts Daily-t. Most hirtelen („már ha egy kicsiny példányszámú egyetemi lap tudósítása visszhangnak tekinthető. Szerintem nem”) ledegradálja lapot, melynek tudósítása szóra sem érdemes. Az Endre hazug állításaival ugyanis elintézte, elhitette olvasóival, hogy gyorsan változik az idő. Szerinte, naponta. A The Tufts Daily mintha mostantól nem is létezne.
Ki hiszi ezt el?
Lehet, hogy Aczél a múltját tekintve edzett, de szememben az utóbbi években kezd erőteljesen rozsdásodni.
(2002. 10.)

 A 11 évvel ezelőtti elemzésem után pedig piszkosul felesleges bármennyi időt is pocsékolni Aczél mostani írására, mert tartalmának szellemiségét tekintve dettó ugyan ez. Endre nem változott, csak elszalad feledte az idő. Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy emberünk vért izzadva, parasztosan vegyítette a japán-kínai politikai csetepatét, Orbán Viktor Távol-Keleti és bukaresti szereplésével, hogy kiizzadjon egy "magvas" gondolatot. Nem sikerült! 

Ha a cikket érdekesnek találod, szólj másoknak is, vagy tedd fel megosztással a saját és barátaid facebook, vagy twitter oldalára. Ha nem, akkor kommentben írd meg véleményed.

A bajai videó kapcsán újabb fordulat az MSZP kommunikációjában.

Az ügy kirobbanásától kezdve Török Zsolt MSZP-s szóvivő végig tagadta, hogy az MSZP adta oda a HVG-nek a botrányos videó felvételt. Olyannyira érdekes ez, hogy Déri Balázs MSZP-s sajtófőnökkel sülve-főve együtt dolgozva sem beszéltek erről egymásnak. Még akkor sem, amikor az ország világ előtt többször is nyilatkoztak az ügyben.

Feltenném a kérdést mindenkinek: józan paraszti ésszel elhihető-e az, hogy az MSZP szóvivője (Török Zsolt) és a párt sajtófőnöke (Déri Balázs) a kampányidőszakban erről az esetről egy kumma szót se ejtenek egymással? A szóvivő és a sajtófőnök! Mert, ha a szóvivő mellett a takarítónő kerülne célkeresztbe, mint információbirtokló, - mert pont ott sepregette az MSZP szemetét, benne a ”szatyorral", amiben a videó a pártházba került, és ahol a videóról folyt az eszmecsere, de ő nem látott és nem hallott semmit - akkor még érthető lenne.
De így?  Ezt még, a politikát rühellő ember se hiszi el.
Az MSZP meg ezt akarja erőszakkal lenyomni az emberek torkán. Pazar!

A napokban újabb hír durrant. Valami oknál fogva, miután kiderült, hogy az MSZP szóvivőjének tagadása, tökéletes hazugsággá nőtte ki magát, - mert „köpött” a HVG – Török Zsolt felajánlotta lemondását.
Ez így önmagában természetes is lenne, mert aki nem egyszer, hanem sokszor következetesen hazudik, az azonnal hiteltelen lesz. Török is így gondolta, vagy tán taktikából közösen megbeszélve Mesterházyval döntöttek így, nem tudni.

Azonban újabb durranás következett be. Az MSZP vezérkara – a párt megvezetésére hivatkozva – nem fogadta el Török úr lemondását.

Már megint hülyének nézik a magyart! Mi köze a párt megvezetésének ahhoz, hogy Török végig hazudott? Szerintem semmi!

Ugyanis ha megvezették az MSZP-t – mert annyira balek volt – ha nem, a videó akkor is az MSZP pártházában landolt először és onnan került a HVG-hez. Ezt pedig Török végig tagadta.

Persze az MSZP pancser stratégiájából rögtön kiderül az is, hogy álláspontjukat az épp aktuális helyzethez igazítják.
Kis kitérővel nézzük meg:
A videó napvilágra kerülésekor Mesterházi még azt mondta, meg kell semmisíteni a bajai választás eredményét. „Ezek után van pofája kiállni a Fideszes szóvivőnek, aki maga érintettje az egész ügynek” – mondta akkor sajtótájékoztatóján nagy rössel Mesterházy. Szó nem volt arról, hogy megvezették a pártot. Arra viszont volt idejük, hogy piszkos módon kiszivárogtassák az tartalmat a HVG-nek, ugyanis nehezen hihető el, hogy valahogy az égiektől kapott infóra, toporgott ott a HVG az MSZP székházánál, adják már oda nekik a videót! Még az is elképzelhető, a HVG-online főszerkesztője (Gavra Gábor) a videó mellé kapott egy ukázt is, hogy a kapott anyag milyen írásos tartalommal jelenjen meg. Írtam már erről, de kezdem nem hinni, hogy egy tapasztalt, dörzsölt, ízig-vérig újságíró, saját kútfejéből pattintotta ki a FIDESZ-t lejárató írás. Habár?

De később, amikor fény derült arra, hogy Gavra (HVG) lemondott, mert egyre inkább kezdett tisztulni az ügy, hogy a videó hamis, ő meg még egy jókora blődséget is alátolt a cikkben igazolásként, az MSZP még akkor sem sipítozott, hogy megvezették őket. Mesterházy állta a sarat az MSZP hazugságpiramisának csúcsán.

Azután, az is kiderült, hogy az MSZP-ből ki adta át a HVG-nek. A tettes Déri Balázs az MSZP sajtófőnöke, azonnal lemondott. Még ekkor sem üvöltött az MSZP, hogy megvezették.

Végül és most tartunk a jelennél, ország-világ döbbent meg azon, hogy Török Zsolt az MSZP szóvivője a videó kálváriájával kapcsolatosan végig hazudott. Lemondott.
A csattanók csattanója viszont most következik, mert az MSZP vezérkara a lemondást megvezetésre hivatkozva visszautasította. No komment! De inkább röhej!

Viszont annyi tanulsága van az ügynek, hogy az MSZP-nél egyre inkább erény a hazudozás, hisz a látottak és hallottak ellenére, a pártnál felelős állásban lehet maradni.

u.i.: "A bajai ügy világított rá, halogénizzóval, sőt kékes Audi-xenonnal, hogy az embereknek ez a halmaza, amit itt sokan valami megújult-pártelitfélének hittek, országvezetésre szerveződött csoportosulásnak kvázi, egyelőre nem biztos, hogy mentálisan felkészült egy búgócsiga kezelésére." (Népszabadság - Uj Péter: Ittapiros-bajnokság a Jókai utcában)

Ha a cikket érdekesnek találod, szólj másoknak is, vagy tedd fel a Facebookodra. Ha nem, akkor is! 

A Demokratikus Koalíció szóvivője kedd reggel (2013.11.05.) durván beszólt a Kossuth rádió 180 perc műsorvezetőjének.

Gréczy Zsoltnál felment a pumpa.

Azt már elkönyvelte mindenki, hogy erőszakos, durva vonalat képvisel a DK, de arra még nem volt példa, hogy a műsorvezetőnek is keményen beszóljanak. Most ez is megtörtént.

Gréczy lehet, hogy „bal” lábbal kelt fel, mert valahogy túl morcos volt a reggeli riportban. Persze a téma se volt a fogára való, hisz egyre csak a negatív hírek jönnek a DK felől, amit egy szóvivőnek igen kínos nap, mint nap élőben lereagálni. Most is ez történt, de itt már elszakadt a cérna. Nem is cérna volt, hanem hajókötél.

A műsorvezető kérdezett, ahogy szokott. De Gréczy 5 perc után már nem bírta idegekkel. Ha egy szóvivő nem bírja a gyűrődést, mert ugye a politikában igencsak gyaszatolják az embert, akkor menjen el répát egyelni, ott nem kerülhet ilyen helyzetbe.

„Én meg sok mindent hallottam magáról, névtelen forrásokból!” - fakadt ki Grézcy. (k.b.: 5. perc)

A műsorvezető rögtön jelezte, hogy a legközelebbi interjúban ezt megbeszéljük. Hát, lesz is mit beszélni erről, ugyanis ezzel a kijelentéssel Gréczy igen kínos helyzetbe került, függetlenül attól miről szólt a vita. Egy szóvivő, vagy politikus kekeckedhet a műsorvezetővel, pontosabban védheti magát, de durván beszólni már ciki. Akár fenyegetésnek is lehet ezt vélni, bár biztos nincs mögötte valós tartalom.

De ha visszanézzük a DK eddigi szereplését, akkor a beszólással kapcsolatban sok mindenre lehet gondolni, de egy szeretetteljes rózsacsokorra biztos nem!
Leszögezhetjük, hogy Gréczy erőteljesen vágta a fát a rádióban, de nem vette észre, hogy mindenestül, de leginkább Demokratikus Koalícióstul rajta áll.

Kapcsolódó cikkek:

Bajai videó és a korhadó MSZP
Nem kell még egyszer Gyurcsány rezsimje

Ha a cikket érdekesnek találod, szólj másoknak is, vagy tedd fel a Facebookodra. Ha nem, akkor írj!

Korhad, esik szét az a mítosz, amely a 25%-os támogatottságú MSZP-t eddig összetartotta. Korhad az MSZP igazsága, korhad a biztonsága, a szabadságából, meg a jólétéből pedig a 2010-ig folytatott kormányzásukat átélve megjöttünk. Most már egyre inkább bebizonyosodik, hogy Mesterházy és társai, saját magukat és pártszimpatizánsait verték át azzal, hogy folyamatos hazudozásra alapozva nemhogy kikecmeregtek volna a bajai videó bugyraiból, hanem egyre mélyebbre süllyedtek benne.

Leszögezhetjük, hogy az MSZP képtelen lerúgni magáról azt a szemléletet, amely végig az emberek megtévesztésére, átverésére irányul.

Gyurcsány őszödi beszédének kirobbanása (lásd az őszödi beszéd előéletét, és az EU cinkosságát, mellyel bebiztosította Gyurcsány a 2006-os győzelmét) ébresztette fel, tudatosította az emberekben azt, hogy a baloldal milyen aljas taktikák bevetésére képes. 

Mindenkit megdöbbentett, jobb és baloldalon állókat egyaránt. A Gyurcsány beszéd az EU-val kötött alku terméke, ami a hazugság alapon történt választási győzelem után, totális bukást eredményezett. Teljesen leamortizálta, esélytelenné tette a politikai életben. 

De mi történt most az MSZP-ben?
Pontosan ugyan az, mint Gyurcsánnyal Őszöd, illetve a 2006-os választások előtt. Hazugságra épített hatalmi rendszer kiépítése, ami most hamarabb fog összeomlani.
Ez leginkább a saját választóik körében okozott és fog okozni egyre nagyobb megdöbbenést, mivel ők Gyurcsány kisöprésével elhitték, hogy a nagy átverő, hazudozó távozott a pártból. Most a bajai videó kapcsán bebizonyosodott, hogy Gyurcsány távozott, de szellemisége, a baloldal hazugságokra épülő kampányélete, tovább uralkodik.

Nézzük most a bajai videó történéseit, ahol az MSZP teljes gőzzel a FIDESZ-re tereli a gyanút!

Mesterházy Attila és Jávor Benedek sajtótájékoztatója a Bajai választásról
2013. október 18-án.

Mit mondott Mesterházy sajtótájékoztatóján, akkor, amikor már az MSZP pártházban rég ott lapult a videó? Ezernyi információ került hozzájuk, de arról nem szólt, ahogy a videó elkészült és eljutott hozzájuk. Figyeljék, mert Mesterházy arról sem szólt egy kumma szót se, hogy a HVG-hez került videó tőlük származik ráadásul úgy, hogy az újság főszerkesztője személyesen jelent meg az MSZP székházban a videóért! Arról sem szólt, hogy már október 17-én egy nappal hamarabb náluk landolt az állítólag általuk megrendelt videó. (lásd a későbbi ATV-s Kőrös riportot)

Íme, Mesterházy rettentő komolyan előadott sajtótájékoztatója, 2013. október 18-án!

Az ATV így kommentálta 2013. október 18-án az eseményeket!

Mesterházy, mint MSZP-s pártelnök, szó szerint lebukott a nyilatkozatával. Sajtótájékoztatója alapján úgy vezeti az MSZP-t, hogy semmit sem tud a párton belüli, nekik igen fontos választással kapcsolatos taktikákról.

Na, de kedves Attila! Ez igaz?

Attila, magát nem akarják szó szerint, kintről kiebrudalni az MSZP-ből? Tudja, ez azt jelenti, viszlát!
„Bye bye Szása”, egészen pontosan Bye bye Attila!
Csak megsúgom, nem kell átmenni a jobboldalra, megkeresni ellenségeit!
Kemény harc lesz Attila! Fel kell kötnie az a bizonyost, mert a Bajnai-Gyurcsány tandem a nyakán lóg!

De nézzük tovább az eseményeket!

Miután "ezernyi  információ" (Mesterházytól szabadon) került a felszínre, illetve a rendőrség is bekapcsolódott a gyűjtögetésbe, vallott a videókészítésben szerepet játszó DK-s emberke is. Ez még jobban adott az MSZP adrenalin szintjének, magasba durrantva azt. Gondolom a pártszimpatizánsok meg állnak, mint az a bizonyos a lakodalomban, és csak néznek, mint borjú az új kapura.

2013. október 28. ATV felvétel (Kőrös Gusztáv - Egyenes beszéd)

A Kőrös Gusztáv nyilatkozat, olaj volt a tűzre! Persze a hallottak után, mindent csakis alapos átgondolással lehetett elhinni. Ezért az MSZP kommunikációs igazgatója Déri Balázs saját ténykedését annyira alaposan átgondolta, megrágta, hogy október 31-én lemondott, ugyanis még október 17-én ő adta át a hvg munkatársainak a bajai videót! Óriási!
Lehet, hogy ő volt a ludas, de az is lehet, hogy csak egy előretolt "bábu", akit könyörtelenül beáldoz az MSZP!

Egymásba gabalyodott szavak, mindig más és más mondatok az MSZP-től! Mesterházy hablatyol! Komoly párt!

A kesze-kusza ügynek viszont nem ez volt az egyetlen lemondással járó esete, ugyanis Gavra Gábor a hvg.hu főszerkesztője október 23-án adta be lemondását. Ő volt az a médiaszakember, aki az ismeretlen videót nemcsak közölte internetes portáljukon, hanem valótlan címmel, tudósítással, tartalommal látta el.

A hvg.hu főszerkesztőjét nem tudom milyen elvek vezérelték, milyen gondolatok cikáztak a fejében akkor, amikor megírta hazug szösszenetét a feltett videóval kapcsolatban.
Egy: "Megfogtam az Isten lábát egy ütős sztorival?" Kettő: "Végre odacsapunk nekik?" Három: "Ez már buli a javából?" Tényleg buli volt, de csak neki és akkora, hogy lapátra is került!

Külön pikantériája van az ügynek, ugyanis a Gavra cikk még mindig sértetlenül fenn van a világhálón! (Korrekt?)

A DK-s Kőrös is távozott a pártból. Gyurcsány leszólt, viszlát! (Ez is korrekt!)

Józsi bácsi mondaná a sarki csehóban két korsó sör között, "hullanak mint ősszel a legyek".

Most ott tart az ügy, hogy az érintett pártok az MSZP és a DK ködösít. Ha valami felszínre kerül, rögtön feljelentéssel riogatnak. Megjegyzem, az ügy rendőrségi nyomozás alatt van.

Mi lesz a vége csak sejteni lehet, de az biztos, hogy a baloldalon iszonyú harc folyik a hatalomért. Mindenki utál mindenkit. Mindenki csapdát állít a másiknak.
Gyurcsány a főkolompos, aki még az EU-t is bepalizta. Mesterházy célpont lett, de küzd a korhadó MSZP élén, Bajnai meg a néhány százalékával piócaként lóg rajtuk.

Mi lesz ebből?

Ha a cikket érdekesnek találod, szólj másoknak is, vagy tedd fel a Facebookodra. Ha nem, akkor írj!