Egyszerűen fogalmazva, Alföldi Róbertnek az István, a király rockoperában szabad, a Fradi szurkolóknak nem. Ez abból a szempontból felháborító, hogy a kultúra és a művészetek mögé bújva, annak határai feszegetve, - mert ugye itt lehet - órákon át gyalázhat másokat a rendező, nyíltan és provokatív módon. Neki lehet a katolikus egyházat, Ku-Klux-Klan szektára emlékeztetve vörösen izzó keresztekkel fricskázni, antiklerikálisan megnyilvánulni, de a Fradi szurkolóknak nem lehetett valakire emlékezni. Leszögezem gyorsan, senkinek se lenne szabad, se Alföldinek, se a Fradi szurkolóknak.

De Alföldinek lehetett! Miért? Miért nem lép fel bárki ez ellen? Miért nincs a katolikusoknak egy „Simon Wiesenthal Központ” szerű valamije, amely hasonló módon megregulázná az őket meggyalázókat?

Alföldi majdnem annyira dobta el a sulykot, mint a Fradi meccsen a provokáló szurkolók molinója. Majdnem annyira, de eldobta. Persze lehet ezen vitázni, mi mennyit ér, meg mit jelent, de azzal nem, hogy Alföldi is átlépte azt a bizonyos rubicont. Ráadásul még folytatni is akarja.