Jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Közölte azt is, hogy hat-hét komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet.

A kormányfő szerint a készülő közmű-szolgáltatási törvény – amelyen öt éve dolgoznak – a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani nemzetközi szinten, holott vannak nyugat-európai példák. Ezek között említette a dán távfűtés működését, amelyben a magáncégeknek vissza kell fordítaniuk a hasznot a rendszerbe. A miniszterelnök úgy látja, külön kell választani a működést és a fejlesztést fedező bevételt, valamint a profitot, meggyőződése szerint ugyanis Magyarországon jelentős haszonnal működnek a szolgáltatók.

"Az engem nem hat meg, hogy ők azt állítják, a lakossági üzletágon nincsen profitjuk, miközben a magyar energiapiacon jelentős profitot tesznek zsebre. Akkor méltóztassanak alkalmazkodni a saját működésükben úgy, hogy a lakosságnak olcsóbb legyen az energia" – fogalmazott, feltéve a kérdést – a magas magyar rezsiárakra utalva –, hogy "miért csak a magyarok járnak megint pórul"?

A közmű-szolgáltatási jogszabályról szólva megjegyezte, "az európai jogon kifent jogászi logikája szerint" nem egészséges, ha árszabályozási kérdéseket kétharmados törvény szabályoz, de a Fidesz-frakcióban senki sem bízik a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek, majd sorozatosan árat emeltek. Ezért alakult ki egy olyan reflex a képviselőcsoportban, hogy a szocialistákkal szemben kétharmados törvénnyel lehet megvédeni az embereket – mondta.

Orbán Viktor a rádióinterjúban közölte azt is, hogy a kormány folyamatosan tárgyal hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről. Konkrét vállalatneveket nem említett, de úgy fogalmazott: "a vízműveknél is ez a helyzet és a szemétszolgáltatásnál is".

A kormányfő szavai szerint, ha megmarad a társadalmi támogatottság, egy-két év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhet Magyarországon. Felidézte egyúttal, hogy már korábban visszavásárolták a pécsi és a budapesti vízművet, és tárgyalnak Főgáz-ügyben is.

Felvetette továbbá azt is, hogy az energetikai hivatal alá kellene szervezni a villamosenergia- és a gázelosztás alapvető adatait – amelyekkel ma a magáncégek rendelkeznek –, hogy az államnak naprakész információi legyenek. Mint fogalmazott, "most szerszámozzuk fel a rezsihivatalt". Ismét megerősítette a fogyasztóvédelem megerősítésének szükségességét is.

A közműcégeknek a nonprofittá alakítással kapcsolatos várható reakcióját firtató felvetésre Orbán Viktor úgy válaszolt: "ilyenkor kell megfelelő nagyságú bicepsszel rendelkeznie az állami rezsihivatal vezetőjének". Az általa használt rezsiharc kifejezés alátámasztására megjegyezte, hogy ő is folytatott "barátságosnak tűnő, de brutális" tárgyalásokat nagy nemzetközi cégek "morózus hangulatban, felfegyverkezve" megjelenő vezetőivel.

Elmondta továbbá, hogy az idén télen is biztosítanak majd – a zömében állami erdőkből kitermelt – szociális tűzifát a piaci ár alatt, az önkormányzatokon keresztül. Az ezt szolgáló költségvetési keretet idén megkétszerezték, így mintegy kétmilliárd forint értékű szociális tűzifát fognak szétosztani – ismertette a miniszterelnök.

Hozzátette, a szén esetében is hasonló rendszerben gondolkodnak. Ráadásul – bár a kormányon belül is vita van róla – a szénbányászatot a jövő szempontjából fontos területnek tartja, és szeretné, ha legalább a szociálisszén-ellátást biztosító újabb, kisebb bányák nyílnának meg. "Erről tárgyalások zajlanak, készülődünk itt is egy váratlan tettre" – fogalmazott.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy nem tartja elkerülhetőnek azt a csatát sem, amely a gazdasági szereplők rezsijének csökkentésével kapcsolatos. "A választások után a következő magyar kormánynak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel tudjuk levinni az Amerikai Egyesült Államok energiaárszintjére a mi magyar energiaárszintünket". Hozzáfűzte, az Egyesült Államokban 30 százalékkal olcsóbb a gazdaság által használt energia ára, mint Európában.

A lakossági rezsicsökkentésről elmondta, az újabb, novemberi árcsökkentést követően, jövő év január 1-jétől ismét megvizsgálják, milyen adatokat produkálnak a rezsiszektorban működő vállalkozások, és "utána dönthetünk arról, hogyan tovább".

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában felidézte a múlt vasárnapi kötcsei polgári pikniken tartott beszédét, amelyben – mint kifejtette – arról szólt, hogy a magyar embereknek van egy politikai kultúrája, amelyet adottságként kell kezelni. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy "egy magyar embernek nagyon nehezen jön ki a száján az a mondat, hogy jól mennek a dolgok, még akkor is, ha egyébként valami ilyesmit gondol".

"Ezért ha kormánypártként mi azzal állunk ki, hogy emberek, itt vannak az adatok, tessék megnézni, a dolgok jó irányba vagy jól mennek, akkor a kommunista múlt miatt ezt sikerpropagandának fogják tekinteni" – fogalmazott, közölve, hogy ezért arra kérte a kötcsei résztvevőket is, ne ezzel próbálkozzanak, mert így ellenállásba fognak ütközni. Ehelyett használják azt az "értelmezést", hogy "Magyarország jobban teljesít", és legalább annyit beszéljenek a még megoldandó dolgokról, mint az eredményekről – idézte múlt heti beszédének tartalmát a miniszterelnök.

Szavai szerint ezt a gondolatot értetlenséggel szokták fogadni, mert sokan úgy gondolják, a jó kormányzás önmagáért beszél, és ez alapján az emberek a kabinet munkájának meghosszabbítására szavaznak. Horn Gyula néhai miniszterelnök is ezt gondolta 1998-ban, "voltak is érvek egyébként a kezében meg tények is" – tette hozzá.

A magyar emberek azonban másképpen, egy bonyolultabb mechanizmus eredményeként szoktak dönteni a választáson: "a remény fontosabb a magyar választópolgár számára, mint a tény; ez egy döntő eleme a magyar népléleknek" – jelentette ki Orbán Viktor.

Ezért szerinte csak olyan választási programmal érdemes előállni, amely nem arról szól, mit tett a politika, hanem hogy mi az a lehetőség, amelyet fel tud kínálni az embereknek, akik ezt ki tudják használni, ha ügyesek. Összegzése szerint ezért "sokkal inkább a reményről, a jövőről és az emberekről kell szólnia ennek a választásnak".

(kormany.hu és az MTI nyomán)

Szerintem jó irányba halad az ország. A miniszterelnök pont azokat a harcokat nyeri meg, melyeket az előző kormány nem mert, vagy nem is akart felvállalni, pedig 8 éve volt rá!. Ez a jövőt tekintve döntő tényező. 

Ha bogarászunk a neten, érdekes gyöngyszemekre lelünk. Dan Gavrilescu szatmárnémeti labdarúgójának 2013 tavaszán jelent meg az a cseppet sem hízelgő kijelentése, amely szó szerint elgázosítaná a magyarokat. „Elgázosítanálak és lágerbe küldenélek mindannyiótokat! Nem volt elég nektek, hogy annyi évig igában hajtottatok minket?”; „Kár, hogy Vlad Tepes már nem él, mert így nincs, aki karóba húzzon benneteket”.

A helyi Olimpia FC labdarúgójának nem ez volt az első magyarellenes kirohanása, ugyanis egy évvel a mostani eset előtt az egyik magyar csapattársát is véresre verte.

Lassan azt lehet kijelenteni, hogy Románia a nemzeti nacionalizmus melegágya lett. Jó lenne, ha erre felfigyelnének az EU jogvédő szervezetei. A román politika pedig, olykor-olykor egy ejnye-bejnyével, vagy tudatos szembehunyással segíti is ezeket a nacionalista román erődemonstrációkat.

Jó példa erre a román-magyar VB selejtezőn történtek, ahol tízezrével nemzetgyalázóan szurkoltak a hazaiak, és nem utolsó sorban Basescu Magyarországot megregulázó kijelentése. De ide sorolhatjuk a román elnök minap tett nyilatkozatát is melyben egy megemlékezésen a magyar népirtásért felelős Avram Iancu éltette.

A román barátság téveszthetetlen jelei

Basescu újra sercintett egyet

Basescunál elgurult a Cavinton

Én nem értem Basescut. Vagyis értem, de nem tudom felfogni nyilatkozatait. Már egyszer hetekkel ezelőtt is pofátlan kijelentést tett hazánkkal szemben. A külügy hűvös reagálással válaszolt. Kiváló érzékkel tette ez kormányuk, mert az elnök nyilatkozata többre nem is érdemes. Persze privát vonalon ettől erősebb reagálásokat is hallottam, aminek a nyomdafestéket bíró változata ez volt: „Hülye voltál, az is maradsz”.
Én kevésbé fogalmaznék így, de a valósághoz azért nagyon közel áll az állítás. Csak a rend kedvéért, „Basescunál elgurult a Cavinton” írásom taglalja „hősünk” böffentését.
Most se tett másképp Románia nagy vezére a két ország közötti „harmonikus” diplomáciai viszonyok fenntartása érdekében.

A minap a Hunyad megyei Cebén megtartott hagyományos Avram Iancu-ünnepségen szónoklatában, újabb gyalázatos kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet.
„amikor csak tudnak, vegyenek részt az Avram Iancu megemlékezésen”, … „Ezért is veszett össze Kossuth Lajossal. Kossuth csak a magyarok számára akarta Erdélyt, Avram Iancu a románokat is fel akarta szabadítani”

Persze azt nem lehet Basescu szemére vetni, hogy román testvéréről megemlékezik, mert minden államfőnek szíve joga van erre. Azonban ha átnézzük Iancu tevékenységét, akkor azzal szembesülünk, hogy sok ezer magyar, székely tömeges kiirtása fűződik nevéhez. Ezt az 1848-as idők történelmi tényét és Basescu újbóli sercintését egybevetve, újból a mérhetetlen gyűlöletszítás magjait vetette el beszédével a román elnök. Magyarán fogalmazva egy tömeggyilkost éltetett Basescu.
Figyelve a román elnök utóbbi tevékenységét, egyáltalán nem mondható el róla, hogy az elnöki méltóság alapvető normáit betartva nyilatkozna nemzetpolitikai ügyeket is érintő témákban. Ugyanakkor pedig beszédében felsejlik a nemzeti nacionalizmus erőteljes vonala. Nem egyszer, sem kétszer, hanem folyamatosan.

Feltehetnénk a kérdést, hol vannak a jogvédő szervezetek, hol van az Európai Unió melynek egyik legfontosabb szerepe az emberi jogok védelme. De miért nem ordít most magából kikelve Daniel Cohn-Bendit, vagy a szálfatermetű, nemes tekintetű Guy Verhofstadt.

De mit is tett Avram Iancu, akit Basescu, magyarokat megalázóan éltetett.

Avram Iancu az 1848. október 19. és 1849 januárja között lezajlott erdélyi vérengzések főszervezője és kegyetlen végrehajtója volt.

A szekelyfold.ma nyomán:

Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848. október 19. és 1849 januárja között zajlottak. A Magyarország és Erdély uniója ellen fellázadt császárhű románok a pogrom ideje alatt 7500 - 8500 magyart mészároltak le, ezzel megváltoztatva Dél-Erdély etnikai összetételét."

„Az 1848-ban Kolozsvárott összehívott országgyűlés kimondta Erdély unióját Magyarországgal. Ezen az országgyűlésen viszont a magyar képviselők voltak többségben, a románok és az szászok csak kis számban voltak jelen, így az említett két nép nem fogadta el az országgyűlési határozatot. A románok 1848. május 15. és 17. között nemzetgyűlést tartottak Balázsfalván, ahol kijelentették, hogy szembeszállnak a magyarokkal. Nemsokára hadsereget szerveztek, amelynek fővezére Avram Iancu lett. A felkelő románok elárasztották egész Alsófehér vármegyét, Torda-Aranyos vármegyét és Kis-Küküllő vármegye egy részét. Az Erdélyi-szigethegységben, Mócvidéken ütötték fel főhadiszállásukat.