Olvasgatom a politikai fenegyerekek (volt fenegyerekek) írásait, véleményeit, kijelentéseit, bírálatait a mostani Orbán-kormány négy évéről, ami nem más, mint egy kegyetlen gyenge, erőtlen, szedet-vetett, és főleg koncepciótlan kampányduma. Nem is értem, hogy Ron Werber miért nem rúgta ki szőröstül-bőröstül ezt a kompániát. Vagy tán neki is csak a pénz a fontos?  

Már az feltűnő volt, hogy néhányan, vagy mondhatni a társaság nagy része szinte eltűnt a 2010-es választások után. Felszívódtak, leléptek, nem érdekelte őket mi történik Magyarországon. Pedig ekkor volt igazán nagy bajban a gazdaság. Ez egyiküket sem érdekelte! Hol volt Fodor Gábor, az ide-oda táncoló Bokros Lajos, Szili Katalin, Gyurcsány és Bajnai. Kuncze se létezett. A többiek is szélnek eredtek. Egyedül Mesterházy erőlködött a baloldal összekaparásán.

Most meg – ahogy elkezdett mocorogni a gazdaság, minden egyes mutatónk jó, van perspektíva, cél és határozott irányvonal, sőt a legfontosabbat még nem is mondtam, függőségünk felszámolása (IMF) után, önálló döntéshozatalra képes az ország - feléledtek a holtak és azonnal kinevezték magukat rendszerváltó összefogásnak, a demokrácia megtestesítőjének.

Mi jogon? Mi az indok, vagy az asztalra letett munka, ami alapján esetleg okuk lehet a kritizálásra? Pedig nekik is ott volt a lehetőség, ráadásul nem is négy, hanem nyolc év. Semmi érdemlegeset nem tettek, sőt! Akkor most mire döngetik mellüket?

A régi baloldali és neoliberális nomenklatúra 2010-ben atomjaira hullott, most pedig próbál valami rendezettség felé konvergálni, ami inkább a Heisenberg-féle határozatlansági elv felé közelít. Vagyis minél jobban erősíti, emeli ki az Összefogás a benne lévő pártokat és politikusaikat, annál inkább lehetetlen Összefogásról beszélni. Ha pedig minél jobban erősítik az Összefogást, mint egységes „kormányváltó politikai erőt”, annál inkább a képtelenség kategóriájába tartozik a benne lévő pártok és politikusaik egyéni létezése, érvényesülése.

Ugyanis ennek a rakás valaminek egyetlen egy baja van, de az mindent visz, mégpedig az összetétele, a benne lévő pártok és azokat megszemélyesítő neoliberális, posztkommunista politikai garnitúra.

Ennek kifejtését már megtettem, „A baloldal feladta magát”, „Káosz a baloldalon, 2022 lenne a cél?” és az "Őrültek tánca" című írásokban, így most mellőzöm.

Akár honnan is nézzük az Összefogásnak nevezett rakás valamit, a szerkezete, tartalma alapján, képtelen kitűzött célját megvalósítani.

A baloldalon egyedül Ron Werber látja ezt és tehetetlenségénél fogva őrjöng, veri a fejét a falba. Nem csodálkoznék azon sem, ha egyszer fogná magát és angolosan, vagy pontosabban izraeliesen lelépne a tébolydából.

Az Összefogásnak nevezett szerencsétlenségbe „apportált” pártok és fenegyerekei pedig tágra nyílt szemmel, összekuszált elmével, zavarodottan nézik a saját megsemmisülésüket.

Az Összefogás nem létező tényező!

Nézem az Összefogás kampányát, ahol valami rendszert feltételezve, elvileg mindenki maga intézi a sorsát. Állítólag így állapodtak meg. E helyett van egy előretolt Gyurcsány, és hogy lássák az emberek az erejét, újabb csontvázat dobtak be a közösbe. Nincs logikája, meg értelme se, de ez van.
Az Összefogás haldokló testét próbálják Bokros Lajos politikai kalandorral erősíteni. Ez olyan, mint sivatagba homokot vinni. De ők tudják.

Azt akarják elhitetni az emberekkel, hogy ez az összevalami egyre erősebb. Én meg rögtön a fordítottjára gondoltam. Bokros eddig csak kritizálta a társaságot, most meg a halottnak ad a halott egy csókot. Szép!

Bokros Lajos volt már MSZP képviselő (1990). A Horn (MSZP-s) kormány idején, csomagjával tönkre vágta az embereket (1995). Az MSZP tiszteletbeli elnöke (1996). 2009-ben az SZDSZ miniszterelnök jelöltje. Négy évvel ezelőtt átlibbent az MDF-hez (2010). Az EU Parlamentben jobboldaliként (!) szólalt fel. Most a MOMA színeiben, külsőként támogatja a lassan ultra radikális baloldali, gyurcsányista Összefogást! Igen is, meg nem is, ott is van, meg nem is.

Jó reggelt Bokros úr! Ön most az MSZP, SZDSZ, az MDF, MOMA, vagy a haldokló Összefogás értékrendjét képviseli?
Honnan is beszél most Bokros úr? Ön jelenleg, ebben a pillanatban, a választásokig, az érdeke érvényesítéséig, egy hónapig kiféle, miféle és egyáltalán?

Egy ember ennyi párthoz csapódjon, az már Guinness Rekord, de leginkább a hiteltelenség példaképe, egy levitézlett kalandor!
Vegye már észre!

Ez a mostani totális baloldali káosz utáni lehetséges céldátum? Nagyon úgy fest.
Ugyanis választóik belefáradtak pártjaik örökös acsarkodásába, elegük lett a Simon Gáborokból, a sunyiságból adódó hallgatásból, a külföldi mutyikból, a seftelésekkel irányított országból, és Gyurcsány Ferencből, aki most még hátukon egy levehetetlen púp. Mindezt nem mondják ki, de nagyon elegük van mindenből.
Nem látnak semmi alternatívát, lehetséges politikai értelmiséget, akik az igazi, mondom az igazi baloldali értékrendet képviselnék.
Mert rájöttek arra, hogy a mostanában sokat hangoztatott posztkommunista eszmék újraélesztése, csak a szolgaság újraéledését jelentené. Túlléptek ugyanis azon, hogy van Full HDTV, okostelefon és táblagép,  ami munka után lerogyva ad némi álomvilágszerű állapotot, de reggelre szétfoszlik, mert kezdődik elölről a robot, aminek apanázsából valahogy ki kellene jönni. Ez már kevés. Sőt nagyon kevés, mert rájöttek, hogy a szolgaság magasabb rendű formája, ahol a kizsákmányoló, a világ gazdasági fejlődéséhez igazítja helyi elnyomórendszerét.
Az emberek az elmúlt négy év változásaiból jöttek rá erre, mert érzik, lehet máshogy is élni. Mert lehet kevesebb rezsit fizetni, egyre inkább lehet családban gondolkodni, megéri művelni a földet, érdemes gazdálkodni, a fiataloknak tanulni, és ami a legfontosabb, van az embereknek önbecsülése, mely alapján tudatában vannak saját emberi méltóságuknak, szellemi és erkölcsi értéküknek. Ez utóbbi ad emberi tartást, lelki erőt a munkához, az élethez.
Az emberek ebből arra is rájöttek, hogy a pártok közötti politikai elveken nyugvó különbség ellenére is kötelességük lenne egy célért, a nemzet felemelkedéséért, önbecsülésének megerősödéséért, országunk gazdasági fejlődéséért küzdeni. De ez csak egyoldalúan létezik, mégpedig a nemzeti oldalon. Az egyoldalúság a kommunista rendszer gyökereiből, a posztkommunista rendszer újraéledéséből fakad, vagyis a mostani magyar baloldal, nem baloldal, nem az a szociáldemokrata oldal, mely Nyugat-Európában a parlamentáris demokrácia alkotmányos keretei között működik. A történelmi múltja miatt, a múltból itt ragadt politikai elit garnitúrája miatt.
Az arrogancia, az a viselkedés kultúra, politikai retorika amit most folytatnak, csak ezt erősíti meg. Ebből az emberek pedig már nem kérnek. Volt ugyan egy kísérlet a megújulásra, de mivel a régi káderek lobbija és politikai hatalmuknak újraerősödése miatt ez megbukott, nem tudni hova vezetett volna. Van helyette egy posztkommunista baloldali visszarendeződés.
Mivel azonban, e szemléleten nevelkedett a baloldal politikai elitjének fiatal nemzedéke, a megújulás érdekében, kínkeserves áldozatokat hozva is igen nehéz lesz levetkőzni a múltat. 
Ez most a képtelenség kategóriájába tartozik. Képtelenség, mert a gyökerek nagyon mélyen húzódnak, szerteágazóak. Rengeteg konfliktus, érdekharc lesz még ezek gyökerestül történő kiirtása során. Ennek a harcnak látjuk egy részét most is. Belharc ez a javából, ami teljesen felülírja, de leginkább átírja mostani kampányukat. Nem Magyarországról szól, hanem önmaguk problémáiról, hatalmi harcairól.
Nem az embereknek, választópolgároknak kell megváltozni, hanem a baloldali politikai elitnek kell gyökeres átalakuláson végigmenni.
Leszögezhetjük, hogy a látottak és tapasztalak alapján ez az átalakulás igen hosszú, göröngyös út előtt áll. Az igazi baloldali demokráciának kialakulása többek szerint 2018-ra, vagy 2022-re tehető. Szerintem az utóbbira is nehezen.

A választópolgáraik is tudják, mert most igencsak elegük van mindebből. Mivel elegük van, ekképp is fognak a szavazófülkékben dönteni, ugyanis 2022 még jóval arrébb van!

Ha tetszett, oszd meg másokkal is. Lájkold, tedd fel facebookodra, vagy saját weboldaladra, mert a cikk szabad felhasználású. Ha nem, kritikádat kommentben jelezd.